A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely olyan tüdőbetegségeket jelöl, ahol a levegő áramlása korlátozott. COPD-s betegeknél a fizikai aktivitás bevezetése és fenntartása kihívásokkal teli, mivel a betegség jelentősen nehezíti a légzést. Ugyanakkor a rendszeres testmozgás valójában javíthatja a COPD tüneteit. Ebben az áttekintésben a fizikai aktivitás klinikai hatásait tárgyaljuk, beleértve a komplex kardiopulmonális rehabilitációt is.
Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számottevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizominfarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.
Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdőrákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környezeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfogalmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Gyógyszergyári közlemény
2022-12-14
Az emberi szervezet komplex biológiai rendszer, melyben a különböző szervek, szervrendszerek élettani működéséhez molekuláris szinten nélkülözhetetlenek a fehérjék, illetve a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló makro- és mikroelemek, valamint ásványi anyagok. Utóbbiak hiányában az adott szervrendszer és így a szervezet egésze működészavart szenved, amely hosszú távon irreverzibilis következményekhez is vezethet. Az alábbiakban két – élettani szempontból – különösen jelentős anyag, a vas és a magnézium hiánya esetén fellépő szövődményeket, azok megelőzését, illetve a vas- és magnéziumpótlás aktuális kérdéseit tekintjük át.
A heti két és fél órás közepes intenzitású, vagy másfél órás erős testmozgás kedvező egészségi hatásait már sok vizsgálat igazolta. Most arról esik szó, hogy tánccal is tölthetjük a sportolásra szánt időt.
A német lakosság nagymértékben feldolgozott élelmiszerek (ultra-processed foods, UPF) formájában fogyasztja el a kalóriabevitelének 46%-át. Keresztmetszeti és kohorszvizsgálatok összefüggést sejtetnek az ilyen élelmiszerek fogyasztása és az elhízás, a cukorbaj, a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, a depresszió között. A kóroki tényezők között számításba jön az ételek nagy energiasűrűsége, a megváltozott ételmátrix, a kiegyensúlyozatlan tápanyag-összetétel, a nagy glykaemiás index, az adalékanyagok okozta ártalom, a feldolgozással és a csomagolással összefüggő szennyeződés. További erőfeszítésekre van szükség, hogy megérthessük a lehetséges mechanizmusok kóroki szerepét és kidolgozhassuk az UPF kockázatot tükröző definícióját.
A krónikus és progresszív lefolyást mutató, sok esetben szisztémás gyulladással járó krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) gyakran idült szisztémás manifesztációkkal társul, mint a kardiovaszkuláris rendszert (hypertonia, ritmuszavarok, szívelégtelenség, stroke stb.) vagy anyagcserét érintő (diabetes mellitus, lipidháztartás zavarai stb.) betegségek. Emellett depresszióval és csontritkulással is együtt járhat, mely utóbbit a COPD egyik legsúlyosabb társbetegségeként tartanak számon. Ebben az összefoglalóban az alábbi kérdésekre kerestük a választ, és összefoglaljuk a rendelkezésre álló szakirodalmat. (1) Mennyire elterjedt a csontritkulás COPD-betegek körében? (2) Melyek a csontritkulás kockázati tényezői COPD-ben? (3) Melyek a terápiás lehetőségek az osteoporosissal szövődött COPD-ben?
A cisztás fibrózis (CF) egy örökletes megbetegedés, mely elsősorban a tüdőt és az emésztőtraktust érinti, de más szerveket is megbetegíthet. A CF tüneteit és szövődményeit alapvetően az okozza, hogy míg az egészséges szervezet által termelt nyák áttetsző, híg és síkos tapintatú, addig CF-ben sűrű, tapadós nyák termelődik, ami ahelyett, hogy síkosító és felületvédő anyagként viselkedne, elzárja a kivezetőcsövek nyílását. Ezzel leginkább a tüdő és a hasnyálmirigy, de emellett más szervek működését is károsítja.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.